Hírek‎ > ‎Szervezeti hírek‎ > ‎

Beszámoló az OIB 2012. április 22-én tartott üléséről

Molnár Szabolcs, 2012. ápr. 26. 3:15   [ 2012. ápr. 26. 3:15 frissítve ]
Az OIB legutóbbi ülésére április 22-én, vasárnap került sor a Tömörkény utcai székházban. A kötelező napirendi pontok, valamint az igazolási kérdések mellett a legfontosabb tárgysorozati téma az ASZKB által előterjesztett új ASZ-tervezet szövegének tárgyalása volt.

Az ülés reggel 8:30-kor kezdődött és egészen este 8:30-ig tartott, ebbe a hosszú, fél napos ülésezésbe mindössze két szünetet iktattunk be. Látszott az ülésezőkön, hogy nagyon elszántak és céltudatosak abban, hogy saját, valamint kerületük álláspontját képviseljék az OKGY elé terjesztendő szövegben. Sajnos az is látszott, hogy az OIB tagjai közül néhányan nem a kialakult koncepció finomhangolására törekedtek, hanem az ASZ megalkotásának egy jóval korábbi fázisát, az alapvetések tisztázását szerették volna újra élni. Ebből hosszú, parttalan viták is kialakultak, amelyeket - véleményem szerint - meg lehetett volna akadályozni azzal, ha az ASZKB munkáját figyelemmel kísérve az alapvetés, véleményezés, hozzászólás időszakában vettek volna részt ilyen módon a folyamatban. Az OIB feladata ezen a ponton az általa választott bizottság munkájának értékelése lett volna, ehelyett hosszú napokat töltöttünk azzal, hogy koncepcionális kérdéseknek járjunk a végére.

Az új ASZ számos ponton új elemekkel gazdagítja szervezetiségünket. Az elfogadásra ajánlott tervezetet az alulról építkezés támogatása jellemzi, melyhez kapcsolódóan a régi KGY-ket felváltják a küldöttgyűlések, de egyszerűsödik a szervezeti felépítés, és nagyobb teret kap a szervezet és a mozgalom, vagyis az ügyvitel és a nevelés különválasztása, amely abban nyilvánul meg, hogy a felelősségi körök jól átgondolt módon tevődnek egyes bizottságokhoz, testületekhez és vezetőikhez.

Néhányan támadták az ASZ-tervezet szándékát, amely a továbbiakban sem tenné lehetővé a Szövetség egyes szervezeti szintjeinek, egységeinek a származtatott vagy önálló jogi személyiség megszerzését. A X., III. és VIII. Kerület érvelt a jogi személyiség megszerzésének lehetősége, illetve a lehetőség megadása mellett, de a többség úgy látta, hogy ennek még nincsenek meg a feltételei, hiszen ez számos további kérdést vet fel a felelősségvállalás és a pontosság témakörében.

Vitáztunk az egyes tisztségek képesítéshez kötésének elhagyásáról is, tehát arról, hogy bizonyos szervezeti feladatok (pl. küldöttség) ne legyenek cserkészvezetői képesítéshez kötve. Abban teljesen egyetértettünk, hogy nevelői, valamint szervezeti vezetői feladatokat csak a szükséges képesítés birtokában szabad betölteni, az erre vonatkozó szabályozást pedig vagy az SZMSZ-ben vagy a VKMISZ-ben kell szabályozni.

Sokat beszéltünk egy-egy paragrafus tárgyalása során arról, hogy annak mely része kerüljön bele az ASZ-ba, és mely része más, magyarázó, kiegészítő szabályzatokba. Azt az alapelvet kellett szem előtt tartanunk, hogy minden tárgykörnek, szervezeti egységnek, vezetői tisztségnek, nevesített szervezeti dolognak, amelyre nézve valamilyen megállapítást, szabályozást fogalmazunk meg, szerepelnie kell az ASZ-ben, mert ez jogalkotói elv. Tehát minden ilyen dolognak az eredetét ismernie kell az ASZ olvasójának. Ennek következményeként sok szabályrészletet kivettünk a tervezetből, és a leendő SZMSZ hatáskörébe utaltuk, és arra törekedtünk, hogy az ASZKB munkája során kialakult megszövegezés struktúrája, elvisége ne sérüljön, de feleljen meg az említett szempontnak.

Újdonság, hogy a tervezet megszünteti az OIB elnevezést, és - hosszas viták és szavazások után - az eredeti javaslat szerinti Országos Tanács elnevezést veszi bele az ASZ-ba. Felmerült még az Országos Választmány elnevezés is, valamint az, hogy maradjon OIB-nak, de a többség végül az Országos Tanács melletti érvelést fogadta el. Ezen a szinten is jól különválasztva jelenik meg az egyes vezetői kompetenciák, a döntéshozatal és a végrehajtás, az irányvonalak meghatározása és az operatív munka közötti különválasztás. Az OIB, illetve OT a jövőben nem végez majd operatív feladatokat, amely funkciójától eddig is idegen volt, mégis rendelkezett ilyen jellegű feladatokkal, hanem stratégiai döntéshozó testületként fog működni a Szövetség - OKGY, vagyis Országos Küldöttgyűlés utáni - legfőbb szerveként.

Az Alapszabály előterjesztésének vitájában egyetlen kerület, a VII. (győri) Kerület nem vett részt, küldöttjeik nem jelentek meg egyik olyan OIB-n sem, amely az ASZ-tervezetet tárgyalta. A III. Kerület OIB küldöttje - bár a vita nagy részében felelősséggel és határozottan vett részt - az OIB ülés vége előtt elvi okokra hivatkozva eltávozott. Többeknek kellett a hosszúra nyúlt tanácskozás vég előtt elmenni, de mindvégig határozatképesek maradtunk, így végül megtárgyaltuk a teljes tervezetet és azt az OKGY elé terjeszteni jóváhagytuk.

Az ülés végén (mely ülés fizikailag is elég zsibbasztó volt...) a figyelmünket az SZMSZ egyik korlátozó rendelkezése kötötte le. Egy korábbi, rossz szabályalkotói szándék következtében olyan SZMSZ paragrafust fogadtak el, amely azt írja elő, hogy az ASZ módosítási javaslatot a tagság elé kell terjeszteni a KGY előtt legalább hat héttel, de a KGY-n csak a kiküldött anyag elfogadásáról lehet szavazni, tehát az egész szöveget tekintve igennel vagy nemmel, módosító javaslatokat pedig ezen a ponton már nem lehet tenni. Számunkra három vezérelv volt adott: 1., szerettük volna, hogy még a centenárium évében elfogadásra kerülhessen az ASZ, 2., a tagság jogai ne csorbuljanak, 3., a játékszabályokat tartsuk be. Szerettük volna az egész paragrafust kitörülni, amely megakadályozza a KGY-n az érdemi vitát, de azt senki sem vállalta, hogy ilyen jellegű ad-hoc változtatásban részt vesz, ezért inkább azt tettük lehetővé, hogy az OKGY egyáltalán foglalkozhasson az ASZ-szal, amely valóban sok-sok munkát foglal magában. Így a hat hetes korlátot két hátre módosítottuk.

Az Országos Iroda munkatársai azt ígérték, hogy hamarosan felkerül az OIB honlapjára a tervezet.

Molnár Szabolcs csst.
kerületi elnök

Nagy István cst.
OIB küldött 
Comments