Magunkról‎ > ‎Sajtónak‎ > ‎

Történet

A cserkészmozgalom kezdetei

Mafeking parancsnokának sikerei ugyanakkor Angliára tettek ugyanolyan mély benyomást. Bi-Pi nemzeti hősként tért haza 1900-ban. Látta, hogy 1899-ben megjelent kézikönyvét, (Aids to Scouting) amelyet a katonák számára írt, ifjúsági vezetők és tanítók országszerte használják a megfigyelés és az erdei élet oktatására. Beszélt találkozókon és gyűléseken; a Boy's brigade nevű mozgalom egyik találkozóján annak alapítója, Sir William Smith felkérte, hogy dolgozzon ki egy használható tervet a fiúk jó állampolgárrá nevelése érdekében. Bi-Pi tehát átdolgozta művét a fiatalok számára. 1907-ben kísérleti tábort rendezett a Brownsea-szigeten, hogy kipróbálja ötleteit. Huszonkét fiút szedett össze, egyeseket exkluzív magániskolákból, másokat munkáscsaládokból és táborozni vitte őket. Ez a tábor ma már legendává vált. 

Az elkészült könyv, a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) 1908 január és március között jelent meg kéthetenként, hat darab négypenny-s füzetben. A könyvet elkapkodták. Még abban az évben öt további kiadást ért meg. A fiúk spontán cserkészőrsökbe szerveződtek, hogy kipróbálják. Amit meglévő szervezetek segédanyagának szánt, egy új és hamarosan világszerte elterjedt mozgalommá vált.

Bi-Pi nagy megértése a fiúk iránt alapjaiban ragadta meg Anglia és a világ ifjúságát. A
„scouting”, a cserkészet gyorsan elterjedt a Brit Birodalomban és világszerte, végül gyakorlatilag a világ minden országába eljutott. (Noha később a totalitárius államok betiltották, mivel a cserkészet alapvetően demokratikus és önkéntes.) A Scouting for Boys több mint 35 nyelven jelent meg. 

Bi-Pi hamarosan központot rendezett be, hogy a beözönlő kérdésekre válaszolni tudjon, 1910-ben pedig, 53 éves korában VII. Edward király tanácsára nyugalomba vonult a katonaságtól, mert a király úgy vélte, hogy a cserkészmozgalomban eredményesebb munkát tud végezni hazája számára. 

Így minden lelkesedését és energiáját a cserkészet fejlesztésére fordította. Beutazta az egész világot; mindenhová elment, ahol leginkább szükség volt arra, hogy buzdítsa a fejlődést és megadja azt az ösztönzést, amelyet csak ő adhatott. (Magyarországon kétszer: 1928-ban és 1933-ban járt.)  

1912-ben feleségül vette Olave St. Clair Soames-t, aki állandó segítője lett és társa minden munkájában. Hamarosan Ewhurst-be, egy sussex-i faluba költöztek, egy dombtetőn álló házba, amelyet Pax Hillnek (békedomb) neveztek el. Három gyerekük volt, Peter, Heather és Betty. Olave, Lady Baden-Powell 1930-tól mint a világ főcserkészlánya vált ismertté. (Bi-Pi és Olave közös születésnapja, február 22. a Thinking Day, az „emlékezés napja”.)


A cserkészet történetének sarokpontjai

1908. – Scouting for Boys címmel megjelenik Bi-Pi első könyve

1920. – Az első jamboree (Londonban): 5000 cserkész a világ 34 országából. Bi-Pi-t a világ főcserkészévé kiáltják ki a cserkészek

1924. – A második jamboreet Koppenhágában rendezték meg

1929. – Ismét Anglia (Birkenhead) ad színhelyet III. jamboreenak („sár-jamboree”)

1933. – Gödöllői jamboree: 54 országból 30 ezer cserkész vett részt

1937. – Bi-Pi utolsó jamboreeje (Hollandia: Vogelenzang)

1947. – A hatodik világjamboreet Franciaországban (Moisson) rendezték

1951. – Bad-Ischl, Ausztria

1955. – Niagara-on-the-Lake, Kanada

1957. – Jubileumi jamboree az első cserkésztábor emlékére: Sutton Coldfield, Anglia

1959. – Makiling, Fülöp-szigetek

1963. – Marathon, Görögország

1967. – Farragut Park, USA

1971. – Asagiri Heights; Japán

1975. – Mjosa-tó, Norvégia

1979. – World Jamboree Year/Világdzsembori Év. A helyszín az egész világ, időtartama az egész év.

1983. – Kananaskis Country, Kanada

1987/1988. – Cataract Scout Park, Ausztrália

1991. – Sorak-hegység Nemzeti Park, Dél-Korea

1995. – Dronten, Hollandia

1998/1999. – Picarquín, Chile

2003. – Sattahip, Thaiföld

2007. – Anglia ( legelső cserkésztábor 100. évfordulójának tiszteletére)


A világcserkészet ma

A világon hét olyan ország van jelenleg, amelyben nincs cserkészet (be van tiltva: Afganisztán, Kuba, Laosz, Kínai Népköztáraság – bár Hong-Kongban megmaradhatott – , Koreai Népköztársaság, Mianmar; nincs: Andorra). A világ cserkészeit két világszervezet fogja össze: a koedukáció elve szerint működő Cserkész Világszövetség, azaz WOSM (World Organization of the Scout Movement) és a hangsúlyozottan leányneveléssel foglalkozó Cserkészlány Világszövetség, azaz WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts). A WOSM létszáma kb. 30 millió, a WAGGGS-é kb. 10 millió. Eszerint a világ lakosságának több mint fél százaléka a cserkészmozgalom aktív tagja.

A két cserkész világszervezettől függetlenül – de azokkal kapcsolatot tartva – létezik és működik az egykori cserkészek nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Cserkész Testvériség (ISGF; International Scout and Guide Fellowship). Közösséget ad, és támogatni kívánja a cserkészetet. Kb. hetven országban vannak tagjai.

Mi a WOSM tagjai vagyunk (a Magyar Cserkészlány Szövetség pedig a WAGGGS-é). A WOSM-nak egy országból csak egy cserkész szervezet (ilyen volt a Magyar Cserkészet Tanácsa is 1992-ig) lehet a tagja. Legmagasabb fóruma a háromévente tartott világkonferencia, illetve közgyűlés; a közbülső időszakban a tizenkét tagú, választott Bizottság intézi a napi ügyeket, képviseli a cserkészetet. A WOSM állandó működését a Világiroda, illetve a regionális irodák főfoglalkozású alkalmazottai biztosítják.

A munka jelentős része a régiókban zajlik; ezek: Afrikai Régió, Arab Régió, Ázsia-Csendes-óceáni Régió, Eurázsiai Régió (a volt Szovjetunió), Európai Régió (Izraellel), Amerikai Régió. (A WAGGGS regionális felosztása ettől részben eltérő.) Az egyes régiók működése – közgyűlés, bizottság, iroda – hasonló a világszervezet felső szintjéhez.

A világcserkészet sokszínű. Egyes országok cserkészete az eltérő hagyományok, különböző társadalmi háttér és egyéb tényezők miatt sokban különbözhet a miénktől; sőt, ugyanazon ország két cserkészszövetsége is eltérő módon működhet. Kölcsönösen sokat tanulhatunk egymástól: mi tőlük profibb szervezői gyakorlatot, szoros kapcsolatot a társadalommal, mindennapi szolgálatának sokféle, gyakorlatias példáját – mi pedig sokat közvetíthetünk nekik abból a cserkész szellemiségből, mely több szempontból hűbb maradhatott Bi-Pi eredeti elképzeléseihez.


A magyar cserkészet története

1909 – nagybecskereki értesítőben először van szó a cserkészetről Mo-n

1912. – december 28– MCsSz megalapítása

1913 július 5-21. – vági tutajút (Izsóf Alajos vezetésével 105 cserkész)

1914-18 – cserkészmunka szünetel/megszakad, vezetők frontszolgálaton

1919 tavasz – úttörőcsapatokat szerveznek a Tanácsköztársaság idején

1919. szeptember 21. – Magyar Cserkészszövetség újjáalakulása

20-as évek: Hárshegyi Cserkészpark, Cserkészbolt, Magyar cserkész, Újpesti Vízitelep

1924. – Magyar Cserkészlány Szövetség

1924. – részvétel a II. Dzsembori Koppenhágában

1926. – Nemzeti Nagytábor Megyeren

1928 – Parádon megalakul a Cserkészlány Világszövetség

1929 – részvétel a III. Dzsemborin Birkenhead-ben (Anglia)

1933. július 22. – augusztus 15. – IV. Dzsembori – Gödöllő – 26 000. résztvevő

1934. cserkészrepülők megjelenése

1935 – regöscserkészet beindulása

30-as évek második fele: katonásítási törekvések, eltérő utak a kiscserkész-képzésben (farkaskölykök, cserkészapródok, kiscserkészek), leventeintézmény megjelenése (kötelező jelleggel).

1937 – részvétel a V. Dzsemborin Vogelanzangban (Hollandia)

1939 – Pax Ting – cserkészlány-világtalálkozó Gödöllőn, 4000 résztvevővel

1941- Magyarország hadba lépése, cserkészet militarizálása, betiltják a búrkalapot. Légoltalmi szolgálat, egészségügyi szolgálat, hadgyakorlatok.

1941 – jan. 7. – Lord Baden-Powell halála

1941. ápr. 3. – gróf Teleki Pál halála (öngyilkossága?)

1944 – Szálasi betiltja a cserkészetet, végrehajtásra már nem kerül sor

1948 – cserkészet egybeolvasztása az Úttörőmozgalommal

1945-től emigráns cserkészek létrehozzák a Magyar Cserkész Szövetséget (1991-től Külföldi Magyar Cserkészszövetség). Komoly vezetőképzés, központ Garfieldben és Fillmore-ban (USA), 1990-re 12 ország 44 városában 88 magyar cserkészcsapat működött.

1948-56 – titkos cserkésztevékenység, ciszterci gimnázium, pécsi „Sziklatábor”, álcázott cserkésztáborok

1956. október-november – cserkészcsapatok újjászervezése

1989. október 12. – MCsSz újraalapítása, koedukált formában

89-90: több magyar cserkészszövetség is alakul, nem ritkán politikai célzattal. Közülük a Magyar Cserkészek Fóruma, és a Magyar Cserkészlányszövetség maradt meg.

1991-től kárpát-medencei regöstábor évente

1991. – 44 év után anyaországi cserkészek részvétele XVII. Dzsemborin Szöulban (Dél-Korea)

1992 – határon túli magyar cserkészszövetségek: HMCsSz (horvát), KMCsSz (kárpátaljai), RMCsSz (romániai), SzMCsSz (szlovákiai), VMCsSz (vajdasági)

1993 – Gödöllőn Dzsembori Emléktábor – MCsSz létszáma: 24 000 fő.

1995. – részvétel a XVIII. hollandiai dzsemborin

1996 – Ópusztaszeri nagytábor

1999. – részvétel a XIX. chilei dzsemborin

2000 – Millenniumi Emléktábor (MET) - Esztergomban

2001 – Carpathia regionális dzsembori

2002 december - 2003 január – 72 magyar a thaiföldi XX. Dzsemborin

2004 – MCsSz létszáma 10 000 (7000 aktív) cserkész.


 

Kiemelkedő alakok

A magyar cserkészet történetében fontos szerepet betöltő személyek: Sík Sándor (a Cserkészinduló szerzője), Khuen-Hédreváry Károly, Karácsony Sándor (cserkészpedagógus), Teleki Pál (TiPi, magyar főcserkész), Sztrilich Pál (Hárshegyi Cserkészpark parancsnoka), Temesy Győző (az első két dzsemborin a magyar kontingens vezetője), Witz Béla (cserkészet beindítása az I. vh. után).

 

Bővebb ismertetés

 

Hazánkban az első csapatok 1910-ben szerveződtek és több kísérlet után 1913-ban alakult meg a Cserkész-Őrszem Szövetség, amely ugyanezen év júliusában 105 résztvevős tutajutat szervezett a Vágon. A szervezet az első világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság betiltó rendelkezéseit túlélve 1919-től Magyar Cserkészszövetség néven újra munkába fogott. A húszas évektől kezdve a cserkészet széleskörű állami, egyházi és társadalmi támogatást élvezett, így ez az időszak a honi cserkészet aranykorának is tekinthető. Létrejött a Hárshegyi Cserkészpark, az Újpesti Vízitelep (vízicserkészet), a Cserkészbolt illetve a szövetség hivatalos lapjai, a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja. Jelentős cserkészvezetői a kornak a pap-költő Sík Sándor (ő írta a „Fiúk, fel a fejjel…” kezdetű cserkészindulót), Witz Béla, Karácsony Sándor; gróf Teleki Pált (Ti-Pi) pedig tiszteletbeli főcserkésszé választották. Dr. Temesy Győző vezetésével eredményesen szerepel a magyar kontingens a koppenhágai (1924) és a birkenheadi (1929) dzsemborin. Az elszakított területeken a politikai lehetőségekhez képest élénk cserkészélet folyt a magyarok körében.

A Magyar Leánycserkész Szövetséget 1924-ben ismerték el hivatalosan, kezdetben Gerely Jolán később Lindenmayer Antónia töltötte be az elnöki funkciót. E szervezet jelentőségét mutatja, hogy 1928-ban Parádon alakult meg a Cserkészlány Világszövetség, sőt 1932 nemzeti cserkészlány nagytábort rendeztünk.

A harmincas évek elején a magyar cserkészetet az a megdicsőülés érte, hogy hazánk rendezhette 1933 nyarán a negyedik cserkész világtalálkozót, a Gödöllői Dzsembori-t! 54 nemzet cserkészei érkeztek hozzánk, összesen 26 ezer résztvevője volt a világtábornak! Eljött Lord Baden-Powell is, a tábor főparancsnoki teendőit pedig gróf Teleki Pál látta el. A világ tekintete ebben a pár hétben Magyarországra szegeződött, s a társadalmi érdeklődés is megnőtt a szervezet irányába. Mindazonáltal a dzsembori a magyar cserkészet több sorsdöntő kérdésére is rávilágított. Ugyanis a megerősödő revíziós politika és társadalmi közhangulat, egyre erélyesebben követelte a cserkészet radikalizálását, katonai jellegének kidomborítását. Létrejött a nyílt militarizmusú leventeintézmény, amelybe minden fiatalnak kötelező volt a belépés. Fontos megjegyezni, hogy a cserkészetre fokozódó hatalmi nyomás ellenére sohasem egyesültünk a leventeszervezettel!

A második világégés előestéjén 1939-ben még házigazdái lehettünk az első cserkészlány világtalálkozónak (Pax Ting) Gödöllőn, ám a világháború már szétzilálta a hagyományos cserkészmunkát. Elhunyt BiPi, majd ugyanabban az évben Teleki Pál is (1941), erősödtek a militarizáló törekvések, a cserkészek nemzetvédelmi kiképzést kaptak. Először 1944-ben Szálasi tiltotta be a szervezetet, de a végrehajtásra már nem került sor. Rövid újjászerveződés után, 1948-ban a hatalmat szovjet segítséggel megragadó kommunista erők véget vetettek a cserkészmunkának. Sok vezetőt bebörtönöztek, meghurcoltak, kivégeztek, a szervezetet pedig beolvasztották az úttörőmozgalomba. Egy ideig még működött egy-két csapat az illegalitásban (például Sziklatábor fedőnéven), ám a magyar cserkészet súlypontja az emigrációba helyeződött. Magyar Cserkész Szövetség néven alakult meg a külföldi magyar cserkészek fóruma, a központ az USA-ba került. Negyven évig ők képviselték nemzetünket a dzsemborikon, jelenleg Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működnek.

1956 őszén történtek kísérletek a honi cserkészet újraindítására, ám ez csak 1989-ben kezdődhetett meg. 1990-ben az újjáalakult, koedukált cserkészszövetséget (Magyar Cserkészszövetség) felvették a Cserkész Világszövetségbe (WOSM). 1993-ban Gödöllői Dzsembori Emléktábort, 1996-ban ópusztaszeri, 2000-ben az államalapítás millenniuma alkalmából esztergomi nagytábort rendeztünk. Tavaly mi lehettünk a házigazdái a „Carpathia” Közép-Európai Regionális Jamboree-nak, ahová kisebbségben élő magyar cserkészek is érkeztek, ugyanis a környező országokban is lassan egy évtizedes múltra tekintenek vissza a magyar cserkészszövetségek (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna).

A rendszerváltás után újra résztvevői lehetünk a cserkész világtalálkozóknak, Szöulban még 17, Hollandiában 70, Chilében 54 (25 dél-amerikai magyar) résztvevővel képviseltük a hazai cserkészetet és az egész magyar kultúrát. 2003 végén 2004 elején a 20. dzsembori Thaiföldön került megrendezésre, 72 anyaországi magyar részvételével.



A külföldi magyar cserkészet történelme

1945-ben, a II. világháború után a nyugat-európai menekülttáborokban újjáéledt a magyar cserkészet. Első közösségük Hontalan Sasok néven működött. Először Teleki Pál Cserkész Munkaközösség néven szerveződtek, majd 1948-ban Magyarországon a diktatúra felszámolta a Magyar Cserkészszövetséget, így ezen a néven alakult meg 1950-ben a külföldön működő mozgalom. 1951-ben a székhelye az Egyesült Államokba került, mivel oda vándorolt ki a legtöbb magyar. A szervezet az 1950-es évek 1000-es körüli tagságáról az 1970-es évekre 6000 fősre fejlődött. A magyarországi cserkészet újjáindulása után vette fel a Külföldi Magyar Cserkészszövetség nevet.


A külföldi magyar cserkészet napjainkban

A szervezet jelenleg a világ 4 földrészének 11 országában, 5 cserkészkerületben 70 cserkészcsapattal és 4500 taggal működik. A magyarországi cserkészethez viszonyítva sokkal nagyobb hangsúlyt kap a magyarságtudat megőrzése és a magyarságszolgálat: a cserkészfogadalomban külön szerepel a magyarság iránti kötelességteljesítés vállalása is. Szoros kapcsolat van a nyugati magyar közösségek, szervezetek, iskolák és a KMCSSZ között. Jelentős könyvkiadási tevékenységük révén ismertetik meg a világgal a magyarság történetét, értékeit. A vezetők külön magyarságismereti felkészítést kapnak és vizsgáznak magyar nyelvből, irodalomból, történelemből és földrajzból. Őrsvezetői körúttal, magyarországi ösztöndíjjal segítik elő, hogy a fiatalok megismerjék az anyaországot. Tagjaik egyre inkább másod- és harmadgenerációs fiatalok, sokuk nem járt még Magyarországon, és a magyar nyelv ismerete is egyre nagyobb kihívást jelent a számukra.

Csapataink vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Szórványcserkészeink úgyszólván a világ minden országában akadnak. A nyugati világ magyar iskoláinak a felét mi tartjuk fenn. Vezető jelöltjeinktől magyar nyelvből és irodalomból, földrajzból és történelemből érettségit követelünk. 1954-tol 2002-ig 2880-an szereztek érettségit. Könyvkiadásunk jelentős. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc és regős csoportjaink elsőként alakultak a nyugati világban, és sok civil tánccsoport magját alkották vezetőink.

A központi vezető képző táborunk (Fillmore, NY) mellett Ohioban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick, Garfield, Sidney, Buenos Aires, és Cleveland városokban.

Világrészek, országok magyar cserkészeink kapcsolatát erősítik folyóirataink (a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja), a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezető képző, és Corvina táborok.

1989-ben a magyarországi kormány újból megengedte az otthoni cserkészet működését; ekkor változtattuk nevünket Külföldi Magyar Cserkészszövetséggé. A legújabbi időkben a Kárpát medence ifjúsága érdekében is dolgozunk. Több száz fiatal vezető kiképzésével és a cserkész szakirodalom 50,000 kötetével segítettük.

Napjainkban a Kárpát medence többi országának, az elszakított területek ifjúságának támogatása az új cél. Azokról szeretnénk gondoskodni, akik a lehet legsúlyosabb helyzetben élnek, akiknek puszta létét is vak gyűlölet fenyegeti.


A KMCSSZ kerületei

I) Európa (Ausztria, Svájc, Németország, Svédország, Nagy Britannia) 

II) Dél-Amerika (Argentína, Brazília és Venezuela) 

III) Egyesült Államok 

IV) Ausztrália 

V) Kanada

Comments